- Karunk
- Kezdőlap
- Dékáni köszöntő
- A Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Karról
- Vezetők
- Dékáni Hivatal
- Szervezeti felépítés
- Kari dokumentumok
- Alapítványok
- Szponzoráció
- Diákszervezetek
- Richter Réz Géza Szakkollégium
- Képzések
- Kiadványok
- Kapcsolat
- Minőségügy
- Érdekes oldalak
- Támogatóink
- Szövetségben a fák világával
- Icsid
- videók
- felvételizőknek
- hallgatóknak
- Doktori Iskola
- Kezdőoldal
- Pályázati lehetőségek
- Aktuális információk
- Letölthető adatlapok
- Felvételi 2018
- A Doktori Iskola felépítése
- Doktori Iskola feladatai, munkái
- Gazdálkodás, ügyvitel
- Nyilvántartási rendszer, adminisztráció
- Felvétel a Doktori Iskolába
- Témavezető oktatók
- Doktori Iskola tagjai
- Hallgatók
- Nemzetközi kapcsolatok
- Doktori szabályzat
- Alumni
- dolgozóknak
hírek
Soproni kutatók a világ élvonalában
- 2017. november 21., kedd 13:11
Dr. Sipos György (Funkcionális Genomika és Bioinformatika Kutatócsoport, Soproni Egyetem) és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A Nature Ecology & Evolution tudományos folyóiratban most megjelent eredményeik hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genom-evolúciójának feltárásában, de az erdészetnek és a komplex soksejtűség eredetének megértésében is segíthetnek.
Az Armillaria fajok az erdők természetes talajlakó társalkotói, egyes telepeik a Föld felszínének legnagyobb és leghosszabb életkorú élőlényei. Bizonyos fajok viszont a legsúlyosabb erdőkárosító gombák közé tartoznak, és jelentős erdőpusztulásokat okoznak: megtámadják és elpusztítják az ellenállóképességükben gyengülő fákat, majd a gazdanövény elhalása után teljesen lebontják a fa szöveteit. Az egyes erdészeti területeken létrejövő tömeges fapusztulásnak komoly gazdasági hatásai is vannak: az értékes rönk alapanyag akár jelentős része is energetikai célú faanyaggá degradálódik, ami egyrészt gazdasági veszteséget jelent az erdőgazdaságok számára, ráadásul a kieső továbbfeldolgozási tevékenységek (fafeldolgozó ipar, bútoripar, épületasztalos ipar) munkahelyteremtő képessége is csökken. Emellett az Armillaria fajok súlyos problémákat jelentenek hazánkban a gyümölcsfa- és dióültetvényeken, valamint szőlősökben is, jelentős károkat okozva a mezőgazdaságnak.
A vegyszeres védekezés számos kedvezőtlen hatással jár, ezért egyre nagyobb igény mutatkozik környezetbarát, biológiai védekezési módszerek iránt. A projektben részt vevő kutatók az Armillaria fajok károkozó hatásának felmérését, genetikai sajátságaik vizsgálatát, és egy biológiai védekezésen alapuló, hatékony erdővédelmi stratégia kidolgozását tűzték ki célul.
A projekt megvalósításához szoros szakmai konzorciumra volt szükség, melynek tagjai a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Mikrobiológiai Tanszéke és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Gomba Genomika és Evolúciós csoportja.
A projekt során az Armillaria nemzetség világszinten első, nagy volumenű szisztematikus vizsgálatának egy része valósul meg, mely mérföldkövet jelenthet a jövőbeli kutatások számára, melynek folytatására egy újabb sikeres már elnyert pályázat ad lehetőséget.
Ennek köszönhetően a Soproni Egyetemen megalakult a Funkcionális Genomika és Bioinformatika Csoport, mely a karoktól független, azokkal szorosan együttműködő, önálló szakmai egység, mely a jövőben genomikai-bioinformatikai kiválósági központtá válhat nem csak a térségben, hanem nemzetközi szinten is.
A képen balról jobbra Dr. Martin Münsterkötter, Dr. Sipos György és Dr. Kovács Gábor, a soproni Funkcionális Genomika és Bioinformatika Kutatócsoport tagjai láthatók.
Linkek:
Kapcsolódó hírek:
